In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Gyula anno 4. kötet – Valódi gyulai hentesáruk készítésének könyve (Kód: )

Gyula anno 4. kötet – Valódi gyulai hentesáruk készítésének könyve

Gyula anno 4. kötet – Valódi gyulai hentesáruk készítésének könyve

  Összeállította: Szabó József Aranyéremmel kitüntetett hentesmester

                        Budapest, 1936                          Gyula, 2018

Újabb különlegességgel emlékezik a gyulai hentesipar születésének 150. évfordulójára a Gyulai Évszázadok Alapítvány. A régióban és a turisztikai szezonban is minden bizonnyal sikerre ítélt könyv a legősibb gyulai hagyományokra hagyatkozik. Ifj. Balog József 1910-ben a brüsszeli világkiállításon aranyérmet és díszoklevelet nyert tekintélyes hentesmester volt Gyulán. Vejével, Szabó Józseffel 1912-től együtt működtették tovább ambíciózus tervekkel a családi vállalkozást. A I. világháború után Szabó József működtette tovább az ifj. Balog-féle örökséget. A sikerek nem maradtak el: 1924-ben a gyulai faluszövetségi ipari kiállításon az üzem termékeit aranyéremmel és díszoklevéllel ismerték el. Szabó József 1925-ben nagy üzlethelyiséget létesített a mai Komló Szállóval szemben, ahol a hentesárukon kívül fűszer- és csemegeáruk eladásával is foglalkozott. Szabó József 1931-ben családjával együtt Budapestre költözött, de a gyulai termékek gyártásával, forgalmazásával és népszerűsítésével sohasem hagyott fel. Így születhetett meg a gyulai hentes termékek receptkönyve 1936-ban Budapesten, amelyet 82 év elteltével Gyulán adott ki tartalmában megegyező módon a Gyulai Évszázadok Alapítvány. A receptkönyv a mai korban is használható információkat ad a gyulai hentesáruk hagyományos elkészítéséről. Összesen 23 hentesáru (kolbász, hurka, szalonna, sonka és disznósajt) eredeti elkészítésének módját és az azzal kapcsolatos kezelési, tárolási, raktározási tudnivalóit adja közre a kiadó. Néhány oldalon saját receptjeinket is beírhatjuk a könyvbe – gyermekeinknek és unokáinknak.  A könyvben két, az üzletről készült fénykép is látható, amely felidézi a korabeli üzletek hangulatát. Részletesen olvashatunk Szabó József hentesmester életútjáról és az adott kor gazdasági küzdelmeiről. A 64 oldalas kis könyv szerkesztője Durkó Károly, a szakmai hátteret Dinya Imre és a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete biztosította. A grafikai munkákat és a nyomdai előkészítést Polyák István és Polyák Edit végezte, a könyv megjelenését a Gyulahús Kft. és a Gyulai Városbarátok Köre segítette. A „Gyula anno” könyvsorozat negyedik kiadványa most is a Dürer Nyomdában készült.

82 év után újra…

Gyula anno 4. kötet – Valódi gyulai hentesáruk készítésének könyve

  Összeállította: Szabó József  Aranyéremmel kitüntetett hentesmester

                        Budapest, 1936                          Gyula, 2018

Összesen 23 hentesáru (kolbász, hurka, szalonna, sonka és disznósajt) eredeti receptje, kezelési, tárolási, raktározási tudnivalók

 Gyulán itt kapható:

IQ Könyvesbolt (Kossuth tér)

Máté Papír és Nyomtatványboltok (Damjanich utca – a postánál, Jókai utca)

Mogyoróssy János Városi Könyvtár (Városház utca 13.)

Piac, Rácz Attila a Vásárcsarnok mellett (vasárnap) és Hóbagoly Antikvárium (Szent István út 10.)

 

Szabó József (Hargita,1885 – Budapest,1950) eredetileg fűszer- és csemegekereskedő volt, ám az, hogy feleségül vette ifj. Balog József lányát Ilonát, 1912-től megváltoztatta életét. Ifj. Balog József tekintélyes hentesmester volt Gyulán, termékeivel 1910-ben a brüsszeli világkiállításon aranyérmet és díszoklevelet nyert, hentesárui Európa több országában és az Egyesült Államokban is keresettek voltak. Vejével együtt működtette tovább a családi húsüzemet. Szabó Józsefnek komoly tervei voltak. Az 1914-es esztendőben vásártéri (ma Zrínyi tér) háza mellett 200 darab sertés hízlalására alkalmas telep létesítésére kért és kapott engedélyt, hogy biztosítsák a húsüzem vágóállat szükségletét.

Az első világháború kitörése azonban keresztülhúzta a család minden elképzelését. A gyár Szabó József katonai szolgálata, a háborús megszorítások, majd később a kialakult szomorú körülmények miatt nem működtették az üzemet. A háború után Ifj. Balog József végleg abbahagyta a munkát, átadta az üzemet Szabó Józsefnek, aki 1916-ban hentes-igazolványt kapott és nem mondott le ambíciózus terveiről. Bár 1921-ben a hentesüzem irányítása mellett szállító, kovács és kerékgyártó ipart is működtetett, 1923-tól csak a hentes vállalkozásra áldozta minden idejét.

Az 1924-es gyulai faluszövetségi ipari kiállításon az üzem termékeit aranyéremmel és díszoklevéllel ismerték el.

Szabó József – úgy mint Stéberl András - a gyulai hentesáruk nagyüzemi gyártását akarta megvalósítani. Tíz vagon búzáért megvásárolta apósa hentesüzemi berendezését, új gépeket vett, átalakította Vásártér 2. szám alatti nagy lakóházát, üzemi helyiségeket létesített, húsipari dolgozókat alkalmazott és gyári jelleggel indította be a gyártást. 1927-ben a mészáros iparengedélyt is kiváltotta. "Ifj. Balog József utóda Szabó József hentesáruk kiviteli üzlete Gyulán" cégjelzéssel nagy mennyiségű hústerméket, főleg kolbászt és szalámit dobott piacra. Üzemében megőrizte a régi "Ifj.Balog-féle" áruk jó minőségét. Ezt bizonyítja, hogy 1924-ben a Faluszövetség gyulai kiállításán termékeit aranyéremmel és díszoklevéllel tüntették ki.

Az 1925. évben nagy üzlethelyiséget létesített a mai Komló Szállóval szemben, ahol a hentesárukon kívül fűszer- és csemegeáruk eladásával is foglalkozott. Versenyképes akart lenni a magyar húsiparban akkor már igen jó hírnevet szerzett Stéberl András gyulai hentesárugyárával, ami azonban az 1920-as években bekövetkezett gazdasági válság és a nagyarányú pénzromlás miatt nem sikerült. Szabó József hentesárugyárát bankkölcsönökkel túl gyors ütemben fejlesztette, nagy árukészlete volt zsír, szalonna, szalámi, kolbász és egyéb termékekben. Áruinak nagy részét Budapestre szállította, különösen nagy forgalmat bonyolított le a Budapesti Tisztviselők Szövetkezetével, valamint számos nagykereskedelmi vállalattal.

Az 1925-1926-os esztendőben a zsír és hentesáruk ára nagyot zuhant, a zsír kilogrammja egyik napról a másikra 12 ezer koronával lett olcsóbb, ugyanilyen mértékben csökkent a szalonna és a kolbász ára is. Ebben az időben Szabó Józsefnél 1 vagon zsír, 80 mázsa szalonna és kolbász volt raktáron, így óriási kár érte. Kénytelen volt újabb banki és egyéb hiteleket is igénybe venni állandóan emelkedő kamatlábbal, közben adósai késedelmesen fizettek.

Szabó József látva, hogy a hazai piacon a húsipari termékek értékesítése bizonytalan, 1929. március 7-én Stéberl Andrással együtt, az export fokozása érdekében állami kölcsöntámogatásért kereste fel dr. Barcza Ernő államtitkárt. A válasz az volt, hogy hitelproblémájukat a gyulai húsiparosok szövetkezetének magalakításával oldják meg. Ez a tanács Szabó Józsefen már nem segíthetett. Szabó József, 1931-ben családjával együtt Budapestre költözött, és - mint felesége visszaemlékezéséből tudjuk - megpróbált anyagilag újból talpra állni. Egy jómódú ügyvéddel Budán gépesített üzemet létesített,  ott készített eredeti receptek szerint gyulai hentesárut. Szép forgalmat értek el.

A levéltári iratok tanúsága szerint a gyulai módra készített hentesáruk budapesti gyártását és forgalomba hozatalát a gyulai hentes iparosok kifogásolták. Stéberl András, a húsipari szakosztály elnöke a Gyulai Általános Ipartestület elnökségétől 1932. szeptember 3-án kérte "ifj. Balog József utóda Szabó József" hentes iparának az iparlajstromból való törlését.

Szabó József súlyosbodó szívbetegsége miatt 1943-ban munkaképtelen lett, agyvérzést kapott, s hét évig tartó hosszú betegség után, 1950-ben Budapesten 65 éves korában meghalt.

Szabó József és családja munkájával, szorgalmával nagyban hozzájárult a gyulai hentesáruk jó híréhez, a Gyulai kolbász népszerűsítéséhez.  Megérdemli, hogy az általa összegyűjtött gyulai receptek újbóli kiadásával emlékezzünk rá, a gyulai hentesipar születésének 150. évfordulóján.

Durkó Károly


Ár: 1 400 Ft
plusz szállítási költség
Nem elérhető
Copyright MAXXmarketing Webdesigner GmbH